Milyenek vagyunk, mi magyarok?

Rendkívül érdekes kötet jelent meg a Pallas Athéné Kiadó jóvoltából: Norman Stone Magyarország című könyvében mélyedhetnek el azok az olvasók, akik arra kíváncsiak, hogyan látnak bennünket az országhatárainkon kívülről.



Kép forrása

Ma Magyarország kis ország, ám sokkal nagyobb érdeklődésre tarthat számot, mint amit mérete és szokatlan nyelve indokolna – vallotta a 2019-ben elhunyt skót történész, aki hálás azért „a furcsa végzetért”, amely összefonta sorsát az országgal. Stone művével arra vállalkozott, hogy felvázolja Magyarország történelmét a nagyvilágnak a 19. század második felétől egészen 2010-ig. 
„A magyarokat megszállottan foglalkoztatja a saját történelmük”– állítja Stone, az angolszász történész iskola egykori kiemelkedő egyénisége, aki által szokatlan és új perspektívából ismerhetjük meg hazánk modernkori történelmét: egy Magyarországot jól ismerő szerző nézőpontjából, aki eredetileg angol nyelvű közönsége számára írta e könyvet.
A Szerző szerint az utolsó, közel hatvan évben Magyarország háromszor került igazán reflektorfénybe: az 1956-os forradalom és szabadságharc idején, 1989-ben, a páneurópai piknik idején, valamint 2015-ben, amikor sok százezer menekült érkezett a Közel-Kelet felől Magyarországra. Ezen események arra is rávilágítottak, hogy bár Magyarország egy kis ország, ám mérete ellenére is nagy érdeklődésre tarthat számot. Ezt Stone szerint nem mellesleg egyedülálló nyelve is indokolja.
A szerző közérthető nyelven, sokszor anekdotikus stílusban ad tömör képet Magyarország 1848 utáni történelméről, a 19. század második felének virágzó időszakáról, illetve a sodró erejű 20. századról. A történetmesélés során nem feledkezik meg a kulcsfontosságú kelet-közép-európai perspektíváról és az ország sorsát alapvetően befolyásoló nagyhatalmi érdekekről és erővonalakról sem.